Képzőművészeti tábor - Gyomaendrőd - 2014. július 6-11.

Ahogy a cím is sejteti, most egy nem minis eseményről fogok beszámolni.

A múlt héten táborban voltam, csiszolgattam a még alig létező képzőművészeti tudásomat. :) Az az igazság, hogy nagyon inspiráló tud lenni egy ilyen csapattal való együtt töltött hét. Itt mindenki amatőr módon hódol a művészetnek, de azért nagyon profik ám a többiek. Nem is tudom, hogy én hová helyezhetném magam a képzőművészet palettáján (talán sehová), de azt legalább tudom, hogyan keveredtem ide. Jó tíz éve elkezdtem modellkedni, és a szénen és festéken kívül úgy tűnik más is ragadt rám. Azt nem állítom, hogy tudok rajzolni, és leginkább a vizes festészet áll hozzám a legközelebb, de valahogy mégis jobban ráérzek már a dolgok síkban való megjelenítésére. Az idén vettem részt a 4. alkalommal, immár itthon, Gyomaendrődön. A vezető tanárunk, mint mindig, Novák Attila volt, aki szabadságot adva nekünk, végtelen türelemmel és gyermeki pajkossággal csalogatja elő belőlünk a bennünk szunnyadó erőt és tehetséget.

Itt kezdődik az utolsó napi tárlat és értékelés.

 A kis csapat egy része.

Attila nagyon magyaráz.

Minden évben  egy adott feladatot kapunk, amit a hét leforgása alatt egyénileg és csapatokban is meg kell oldanunk, a magunk legjobb tudása szerint. Ez nem verseny, inkább azt a célt szolgálja, hogy kihozzuk magunkból a legtöbbet e téren. Most 6 csapatra osztottuk a 18 résztvevőt, és minden csapat külön feladatot kellett megvalósítson.

Az 1. csapat feladata a nehéz-könnyű fogalmának képi megjelenítése volt. Itt látható néhány kép:

A 2. csapaté a "tárgy emberek - ember tárgyak" címet kapta. Derekasan helytálltak:

 

 

És egy kis székely performance a végén Erikától. :)

A 3. csoportnak a ritmusokat, tükröződéseket kellett megjeleníteni különös tekintettel a vízparti környezetre:

A 4. csoport (ahová én tartoztam) a közegek között: víz alatt-víz fölött, föld alatt-levegőben témát kapta:

A felső nagyobb kép csapatunk közös alkotása, az alsó kettőt én követtem el.

 Ez a kettő is a kezem ügyéből került ki:

Az 5. csapat a térben sík-síkban térszerű témát jelenítette meg:

Attila éppen meózza a kreálmányokat. :)

Végül a 6. csoport egy igen testhez álló feladatot kapott, lévén a vízparton voltunk: a halságot kellett formába önteniük:

Ez a csapat is hihetetlen termékeny volt. Itt éppen Tibi, a csapatkapitány magyarázza a bizonyítványt. ;)

Nagyon klasszul éreztem magam ismét. Köszönöm minden alkotótársamnak ezt a csodás öt napot!