Újabb átalakítás

Sziasztok!

Most ismét nem minis dologgal jövök. Időnként szoktam ilyet is csinálni. :)

Nem rég említettem, hogy az éppen folyó minis jelenet készítése közben - pihenésképpen - beiktattam egy kis "könyvkötést". Persze ebben azért nem vagyok annyira profi, mintha tanultam is volna könyvet kötni, de imádok átalakítani különféle ronda mappákat a saját ízlésem szerint, amit aztán használok is.

A nyári képzőművészeti táborban Attila, a tanárunk kérte, hogy mindig legyen nálunk egy sketchbook, amibe, akárhol is vagyunk, azonnal le tudjuk vázolni a pillanatnyi inspirációt. Nekem ott rögtön beugrott, hogy éppen pár nappal előtte vettem a helyi használtcikk boltban egy furcsa mappát fillérekért, amiről akkor még nem is tudtam, hogy mit fogok vele kezdeni. Azért furcsa ez a mappa, mert ilyen felépítésűt eddig még nem láttam, és elképzelésem sem volt, hogy mire fogom használni, de annyira könyörgött, hogy vegyem meg. Na, ott a táborban azonnal belém csapott a villám, hogy hát erre...

Hát, ilyen volt előtte:

Fekete műanyag borítású,

belül három patent fogja össze és mindkét végén egy-egy kihajtható műanyag fedél, amit máig sem tudok, mi célt szolgál.

És ilyen az új ruhájában:

Alapvető elképzelés volt, hogy bőrrel borítom, mert tartósabb a papírnál. Csipke még véletlenül sem hiányozhat róla. :) A feliratot pedig némi kísérletezés után akvarell ceruzával rajzoltam vizes ecsettel áthúzva akvarell papírra. Majd átlátszó dekorlakkal lefújtam és a szélét barna cipőpasztával öregítettem.

A belső borítást egy kicsit elrontottam; túl sok ragasztót használtam, ezért ráncos lett a papír. Ebből is tanultam. :)

És íme a rajzfelület; néhány 22*20 cm-esre vágott akvarell papír. Egyelőre még üresek.

A mérete pedig itt látszik; kisebb táskában is jól elfér.

Hamarosan be is fogom vetni, amint lesz egy kis bámészkodós időm valahol a természet lágy ölén vagy éppen a város forgatagában.

És természetesen, nem sokára jövök a korábbi minis projekt 3. részével is.

Margit mappája

Ismét egy új ruhába öltözött gyűrűs lefűző került ki kezeim közül. Igaz, hogy ilyesmire többnyire akkor szánom rá magam, ha valamilyen funkciója is lesz - most éppen egy kis kutatásnak adtam a fejem Árpádházi Szent Margit legendáját illetően - így a témához öltöztettem a formát is. Ez engem vizuálisan is inspirál, persze lehet, hogy csak szimplán flúgos vagyok. :)

Néhány fotó: 

Amúgy egy kicsit megszívatott a "drága" - lelkesen lyukasztom bele a lapokat, mikor ráeszmélek, hogy ennek négy és nem kettő lefűző karikája van (kicsit fáradt voltam már úgy éjfél fele), és még véletlenül sem ott, ahol a szimpla mezei lyukasztóm üti a lyukat. Hát, kénytelen voltam más módon megoldani a lefűzést, ezért a csipkeszalag. :)

További szép napot mindenkinek!

Ismét egy kis átalakítás

Mostanában szinte mást se csinálok, mint átalakítok... most éppen a kissé elrongyosodott - amúgy épp csak bő egy éves - noteszomat. Sajnos nincs "ilyen volt - ilyen lett" képem róla, csak új állapotában tudom megmutatni mind a régi, mind az új verziót. De annyit elmondhatok, hogy az a bizonyos (a márkáját nem tudom) scrapbook papír, amit én használtam korábban, sajnos nem alkalmas a mindennapi koptatásra, így kénytelen voltam ripityára szedni a mappát és bőrrel bevonni. Ez már biztos jobban bírja majd a gyűrődést.

Nagyjából ugyanaz, csak más lett a színvilága, de a csipkét és egyes díszítő elemeket meghagytam, még ha máshova helyeztem is. Viszont a korábbi csipke-masnis mappazárót lecseréltem egy gomb köré tekerősre - ez praktikusabb és gyorsabb. Még szeretnék a sarkokra szép díszes vereteket, de a neten sehol nem találok olyat, ami tetszene. Ha valaki tud ilyet, kérem, írja meg nekem! Köszönöm.

Ilyen volt a régi...

...és ilyen lett az új

 

 

Aztán a padláson kotorászva ráakadtam anyukám egykori mobil hamutartójára, ami szintúgy átesett némi kozmetikázáson. És most végre kipróbálhattam a liquid Fimót. Alapnak egy decoupage papírról kivágott rózsát ragasztottam, arra vittem fel a folyékony Fimót, majd kisütöttem. Végül két komponensű repesztő lakkal sikerült a repedéseket elérni, és hogy látszódjon is, egy kis patinázó festéket kentem szét rajta.

Már az is meg van, hogy kié lesz (csak még ő nem tud róla).

Az elmúlt 8 hónap néhány termése

Sziasztok!

Már régen tettem fel új bejegyzést, aminek elég összetett oka van. De a lényeg az, hogy az elmúlt hónapokban is születtek "művek", még ha kevesen is vannak. Karácsonyra készítettem jó pár ajándéknak szánt apróságot, és végre kipróbáltam új dolgokat is, amelyeket már régóta terveztem. Ilyen pl. az a néhány "ennivaló"-fülbevaló, amikről sajnos csak néhány fotó sikerült. Volt, hogy nem készült fotó, mert éppen kész lettem az adott ajándékkal, és már nem maradt rá idő... szóval most csak néhányat tudok megmutatni.

Először a fülbevalók készültek, és ez már a második csapat (az elsőről nincs képem, pedig azok teljesen mások :( ).

 Kicsit még bénácskák, főleg a tálkák, de idővel finomodik majd a technikám.

Aztán egy hirtelen ötlettől felbuzdulva szappanbuborékokat festettem egy kedves ismerősömnek (aki festőművész-tanár) és olyan csupasz volt a kép magában, hogy muszáj volt hozzá valami mini jelenetet kreálnom.
Íme:

A sörösüvegeket karácsonyfaizzóból készítettem.

A harmadik jelenet egy kis dobozkép (én így hívom magamban a room-boxot), amit egy hölgy ismerősömnek ajándékoztam. Már régen terveztem, hogy megpróbálok kovácsoltvas hatású tárgyakat drótból készíteni, de nem forrasztva (bár így lenne az igazán tartós), hanem ragasztva. S miután láttam egy képet egy szép régi mosdótáltartóról, meg akartam csinálni. Ez volt az alapötlet, és ehhez született a körítés.

A fotók enyhén kifejezve sem a legjobb minőségűek, de a jelenlegi gépünk és fényviszonyok mellett ennek is örültem.

És itt van néhány kép a készülő fázisból:

A fémvázat fehér színű spirálfüzet drótból hajlítottam kúpos és lapos fogók segítségével, és a képen is látható gél állagú pillanatragasztó vált be a leginkább (bár annyira nem pillanat alatt ragaszt :)). Az már csak természetes, hogy egy csomó akrilfesték réteg van rajta, hogy még az is jobban összetartsa. És a végeredmény kb. a negyedik újra összeragasztás után maradt egészben. A tálkákhoz pedig terrakotta színű levegőre száradó gyurmát használtam, amit aztán szintén akrillal festettem le.

Végül pedig egy nem mini dolgot készítettem a férjemnek. Egy A5-ös formátumú mappát, hogy legyen mibe írogatnia. A tűzzománc képet még a nyáron készítettem.

Úgy döntöttem, hogy mostantól nem fogok minden képet ide betenni, hiszen a Picasa (lásd. fentebb) albumomban találtok még képeket ezekről is és régebbi, ide fel nem került munkáimról.

Legyen szép napotok!