Első minis találkozó - 2012. július 1.

Üdv Mindenkinek!

Újra itthon, még nem teljesen magamhoz térve, de már "on" üzemmódban vagyok. :)

Két napja, vasárnap, egy maroknyi kis csapat megtett egy hatalmas lépést szép hazánkban, ami azért is fontos, mert egy majd 100 éve elfeledett fonal végét fogtuk meg újra és, reményeim szerint, gombolyítjuk tovább...

Ennek azért van jelentősége egyrészt, mert a világ jó nagy részén töretlenül fejlődött, alakult a miniatűr készítés mint mesterség. És bizony ott, méltó elismertségben van része ennek a szakmának (ha lehet így nevezni). Míg nálunk, a különböző rezsimek szabta "trendek" nem kedveztek semminemű kreativitásnak, pláne ilyen úri passziónak, mint a babaház miniatűr készítése. Valószínű, ránk nyomnák a kulák bélyeget, ha lenne még ilyen pecsét. No de tudjuk, hogy a magyar egy igen kreatív és kitartó fajta, így valószínűleg a génjeinkben hordozva szunnyadt mindaz a tudás, amit még 100 éve az ükszüleink képviseltek, és most, hogy már mindent szabad, megnyílt az út... amelyet most nekünk kell újra építeni, hogy itt is méltó elismerésben legyen része az iparművészet ezen ágának. Szép és nemes feladat.

De, egy szó mint száz, most vasárnap öten találkoztunk, és néhány óra erejéig szárnyaltunk, fittyet hányva a közel 40 fokos hőségnek, a magunk teremtette mini világunkban, végre megértve, és megosztva néhány tapasztalatot. Fantasztikus érzés volt ebben részt venni, és látni, ahogy lépésről-lépésre megindul a "gyermekünk". Még sok ilyen következik, és idővel más események is létrejönnek... általunk... nekünk... mindenkinek.

Készült néhány kép a kis csapatról, amiről sugárzik mindaz, amit fentebb írtam.

Anda, Bözse, Fanni, Orsi! Köszönöm Nektek ezt a csodálatos együtt töltött néhány órát!

És biztos vagyok benne, hogy hamarosan megtartjuk a következőt, csak némileg kellemesebb hőmérsékleti viszonyok között.

További szép napot mindenkinek!