2014. augusztus 22., péntek

Utolsó szín - avagy elkészültem a túrázós jelenettel.

Hahó Mindenki!

Ezennel véget ért izgalmas kis túrám szép hazánk kies tájain. Minden apróság megtalálta helyét a kompozícióban, most már elégedetten hátradőlhetek. De lássuk, mi is került a képbe:


Olyas valakinek készült ajándékba, aki rengeteget túrázik, innen vannak a kitűzők is (csak kicsit átalakítottam őket).





Mivel szeret vízitúrázni is, egy egyszemélyes kenu evezővel is került a jelenetbe. A kenu papírból és fából van összeragasztva, jó vastagon lefújva lakkspray-vel. Az evezőhöz fogpiszkálót és balzafát használtam. A fogpiszkáló nálam igencsak fogyóeszköz, mert alapanyagként is kiváló és formázni, szurkálni de akár csipesz helyett is remek. Ráadásul másként jó a fából vagy a bambuszból készült változat.

  
Csigák - a házat a természettől kölcsönöztem, és az is igaz, hogy ezeket a házakat valaha tengeri csigák lakták. A nád a kertemből való, eredetileg csíkos bambusz szárított pici hajtásaiból lett.



A bográcsban fő a paprikás krumpli és van hozzá  egy kis házi kenyér is.


Némi sátorimitáció...


...és az elmaradhatatlan kellékek: túracipő, túrabot és hátizsák. Azt el kell mondjam, hogy cipőt ugyan készítettem már korábban is, de olyat, amiben kombináltam a fimo gyurmát és a textilt, még nem. Elég nagy kihívás volt, hogy meg tudom e valósítani az elképzelésemet (és persze, hogy 110 °C-on vajon kigyullad-e a textil a sütőben), de végül is sikerült összedolgoznom őket. Azért, van még mit finomítani rajta. A hátizsákot kézzel varrtam és a zsebeket ráragasztottam. A túrabot szintén fogpiszkáló.


Itt éppen az aggteleki cseppkőbarlang apró részlete látható néhány rejtőzködő denevérrel (na, hát azt se volt egyszerű megformázni 1 cm-nél kisebb méretben).



Végül a méretarány kedvéért íme egy 20 forintos érme. Amúgy ami a méreteket illeti, ennél a munkánál kétféle mértéket voltam kénytelen használni. A háttér-domborzat 1:1.600.000 cm, az apróságok viszont 1:24 cm-ben készültek. Ha egy méretben készültek volna, vagy a háttér lenne városnyi nagyságú vagy a kellékek olyan picik, hogy csak mikroszkóp alatt látnánk őket. :) Ilyen kicsit vagy ennél kisebbet nem-igen szoktam készíteni, mert ezek már annyira aprók, hogy nehéz az élethűséget elérni az adott alapanyagok vastagsága és egyéb tulajdonságai miatt.

Számomra ez egy nagyon izgalmas kirándulás volt a képességeim határának ismételt feszegetésében, amit köszönök a megrendelőnek... és a türelmét is, hogy kivárta, mire elkészülök mindennel. :)

12 megjegyzés:

  1. Szerintem nagyon fogja szeretni az, aki kapja! :) Szuper lett!

    VálaszTörlés
  2. Wonderful work. I do not like snails and bats in real life, but yours are adorable! It might change my mind. :-)
    Hugs,
    Lisa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Thank you, Lisa! It's a good idea to change your mind, because every living beeing are God's creatures, so our "brothers/sisters". I'm always admiring how beautiful they are. :)
      Hugs,
      Livi

      Törlés
  3. Eszméletlenek az apró részletek! A bakancs viszi nálam a pálmát!!!

    VálaszTörlés
  4. Kedves Livi!

    Köszönöm szépen itt is! Nagyon tetszik az elkészült mű, holnap megy fel a falra, már este 8 után nem akartam a szomszédokkal összerúgni a port :)

    Üdv:
    Krisztián

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megértem, bár gondolom nem hiltivel akartál nekiállni... Persze jó azért a szomszédokkal jóban lenni. :)

      További nagyszerű túrákat kívánok neked szerte a világban!

      Törlés
  5. Az a csuka fenomenális! Elképesztő lett az egész, gratulálok! ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Ancsa! Ahogy írod, hogy "csuka", hirtelen elgondolkoztam... én halat nem is csináltam... aztán leesett: a bakancs! :D Köszi!

      Törlés
    2. Adott a kérdés: miért nem? :D Akkor még többet gondolkodhatnál rajta... :D

      Törlés
    3. Azt majd máskor egy vizesebb jelenetbe. :)

      Törlés