2012. augusztus 11., szombat

Még néhány kiegészítő...

Bár az utóbbi néhány hétben csöndben voltam, van tennivaló bőven... zajlik a betakarítás, befőzés: cékla, szilva, krumpli, paradicsom, tökök stb... Persze most sem bírom ki, hogy ne készítsek el valami minit. Ezekben a közel 40 fokos napokban a gyurma szóba sem jöhetett, így pár olyan dolgot készítettem, amit nem befolyásol a hőmérséklet.
A falusi házam már visszatért kis kirándulásáról, és mondhatom, miután többek tetszését is elnyerte, végezte ő is úttörő munkáját az iparművészet színterén a miniatürizált világ elismertetésében. Viszont nekem már a kiállítás előtt is az volt a meglátásom, hogy hiányzik még valami innen-onnan. De a határidő, az határidő. Hát, úgy adtam be, hiányérzetestül. Most, hogy hazatért, nekiláttam két fonott-kosárnak: az egyik egy füles, a másik egy kotlós-borító (ha már kotlós amúgy is van)... no meg egy vajling hiányzott még, egy szép piros.

Bözsének hála, a kosárfonásban az első lépéseket az általa közreadott módon tettem meg, a borítót meg valahogy egy fotó alapján kisakkoztam. Nagyszerű dolog a kosárfonás, és tényleg lehet tv (videó) nézés közben csinálni. Csak a végén már azt hittem, ín-hüvely gyulladás lesz a hüvelykujjamban, miután kb. 20 órán át készítettem a borítót (no persze, nem egyfolytában).
A vajlingon sokáig törtem a fejem, hogy miként tudok gömbszeletet készíteni. Aztán rájöttem, hogy kasírozok újságpapírból. Találtam is egy éppen megfelelő hungarocellgolyót, amire folpakot húztam, és úgy alakítottam ki a gömbszeletet. A többi részét meg éppen úgy, ahogy a locsoló kánnánál vagy a vödörnél szoktam. Persze, így sem sikerült a legtökéletesebben sima felületet elérnem, meg jó lett volna, ha van piros lakk-spraym, de nincs... így most ilyen lett.

Ugyanazzal a drótféleséggel dolgoztam, mint amit Bözse használ, és a végén lefújtam dióbarna színű akrillakkal.

Ilyen volt lefújás előtt:


és utána:


a borító


a füleskosár





és a vajling



és együtt a csapat




csak a méretarány kedvéért, ami továbbra is 1:14


 Még készül egy s más a teljesség kedvéért a házikóhoz, mielőtt a gazdáihoz kerül, de az még titok. :)

Szép napot mindenkinek!

6 megjegyzés:

  1. OK, most éppen tátva van a szám! Ezek gyönyörűek! A borító kas fantasztikusan jó lett, teljesen egyenletes fonás, le a kalappal! És a vajling is autentikus darab, úgy ahogy van. Csak gratulálni tudok. Bözse

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a biztatást, Bözse! Te vagy a mesterem. :) Végig itt volt a kis kosárka előttem, amit tőled kaptam, és figyelgettem, hogy mikor mit hova...

      Törlés
  2. The basket and pot look great. Do you keep chickens under the large item?
    Miniature greetings

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Thanks! Yes, the large item (broody cover) is usually used for covering broody when it has little chickens. It's traditionally used in Hungary in the country side (farms, vilages, small towns).

      Törlés
  3. Bárcsak én tudnék ilyen remek vajlingot! Már régóta megszereztem egy képet róla, de még nem mertem belevágni! Remek ötletet adtál ! A kasírozást hogyan is csinálod pontosan? Ja, és a belső festésnél mi módon tudtad megoldani azt a mákos hatást? Ez is oka volt annak, hgoy nem csináltam még vajlingot és régi tepsit :)
    Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Anda! Biztos vagyok benne, hogy te is tudsz ilyen vajlingot elkövetni. :) A kasírozás roppant egyszerű: végy egy hagyományos lehetőleg nem színes újságpapírt, folyós átlátszó ragasztót (én az uhu félét használom, de tapétaragasztó is jó), majd kis csíkokra vágva a papírt, egymásra ragasztgatva azokat, előbb-utóbb megkapod a kellő vastagságot és formát. Ez olyan mint a papírszobrászkodás. A belső festés pedig pofonegyszerű: az első réteg festék kívül-belül fekete volt, majd kívül pirosra festettem ecsettel, míg belülre ófehér (nem hófehér) festéket nyomkodtam szivaccsal. Már vágyom egy újabb találkozóra veletek, ahol ezúttal alkothatnánk is együtt, kipróbálva ilyen-olyan egyszerű technikákat.
      A közös blogot nagyon jó ötletnek tartom, bár akárhogy gondolkodom, nem jut eszembe jobb cím annál, amit írtál. Majd ez is kialakul. Az októbert esélyesebbnek találom a találkozásra, mert a szeptember a fiókák iskolába-óvodába indításával, belerázódással fog telni, de sose tudható, hogy mikor lesz dolgom Budapesten.

      Törlés